G + D kalandjai

Nyári vidulások

2011-08-28T22:49:00.007+02:00

Lecsót esznek

Vezetnek

Pancsolnak

Telefonálni nagyon tudnak

2011-08-26T22:43:00.003+02:00

Rajztehetség

2011-06-22T23:12:00.005+02:00

Gergő valószínűleg örökölte a nagyi rajzképességét, ugyanis ilyet alkotni 2 év 9 hónaposan nem mindennapi dolog. Azt mondta: "Nézd mama, egy alma, itt a szára és a levele."

És a fényképezés után folytatta: "Ez a szája és a szeme."

Fantasztikus, nem? Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hároméves korban még csak gomolyag-firkát és vízszintes/függőleges vonal-firkát kell egy gyereknek tudnia. A formák rajzolása a negyedik életévben kezdődik! :)

Így rajzolnak.

Zajlik az élet

2011-04-14T23:55:00.006+02:00

Fagyizunk

Lenézünk

Felnézünk

A Városligetben szaladgálunk

Virágokkal ismerkedünk

A troli rejtélye

2011-03-18T23:21:00.003+01:00

A fiúk nagy rajongói minden közlekedési eszköznek, legyen az szárazföldi, vízi vagy légi jármű. A troli azonban eddig valahogy elkerülte a figyelmüket. A minap, utazás közben feltűnt egy Dominak, aki a következőt kérdezte:

- Miéjt van a buszon létja? :D

Gergő duma

2011-02-27T21:36:00.003+01:00

Kicsi G. előszeretettel csinál olyasmit, ami neki tiltva van és/vagy/mert veszélyes. A régi konyhapult most felállítva be van rakva a szekrény mellé, eléggé eldugva, de persze őkelme mindig "rátalál". Már százszor el lett neki mondva, hogy ha az kidől onnan, akkor baj lesz. Ennek ellenére a múltkor megint piszkálta, így a nagyi belekezdett a hegyi beszédbe, miszerint "a pult nehéz, ne rángasd, mert kiesik onnan, megüt téged, és...". A mondatot Gergőci fejezte be rendkívül aggódó arccal: "ész szíjni fogok." :D
Éleslátásból ötös, de ez valahogy nem befolyásolja a viselkedését...

Domi duma

2011-02-21T14:01:00.003+01:00

Új érve van a fiatalembernek, ha nem akarja, hogy kicseréljük a pelust, amit mostanában valamilyen kifürkészhetetlen okból ellenez:

-Nem szabad, moszt fájadt vagyok!

Rajzolnak

2011-02-11T14:33:00.006+01:00

Tessen megfigyelni a szuper ügyes cerkatartást és az elmélyült figyelmet!

Gergő, szerinted illik ez a kék a barnához?

A bordó jobb lenne szerintem.

Vonatmánia

2011-02-09T12:40:00.005+01:00

Menthetetlenül elkapta a gépszíj a kisfiúkat is. Most már nem rombolják a pályát, hanem aktívan építik a síneket, és nagy lelkesedéssel tologatják a vonatokat. Ezt is megértük! :)

Rejtélyes képesség

2011-02-08T10:33:00.004+01:00

Tegnap poénból megkérdeztem Domit, hogy tud-e bukfencezni. Nem mondott sem igent, sem nemet, csak sejtelmesen mosolygott, és forgatta a szemét, ami biztos jele annak, hogy fogalma sincs, miről is beszélek. Kicsit később Gergőt próbáltam faggatni, hogy ő vajon tud-e bukfencezni. A gyermek elvigyorodott, és már rakta is le a földre a kezét meg a fejét, és csinálta az átfordulást (persze még félremegy a dolog, de segítséggel nagyon profi!). Imolával tátva maradt a szánk. Én ugye nem tudhatom pontosan, mit tudnak és mit nem, de az anyájuk csak képben van. Na most, Imola biztos benne, hogy eddig még senki nem tanította a fiúkat bukfencezni. El sem tudjuk képzelni, honnan szerzett tudomást G. ügynök a bukfenc mibenlétéről, de mindenesetre képes rá.
Amúgy is lehet, hogy valami sportfenomén lesz a gyerek, mert simán ki- és bemászik a rácsos ágyból, úgy, mintha kerítést mászna. :D

Rejtély megoldva: a nagypapa tanította Gergőcit bukfencezni! :)

A zokniszösz ...

2011-01-31T23:08:00.003+01:00

... vadászat elmélyült tevékenység délutáni alvás után. :)

Domi duma 2.

2011-01-26T11:37:00.003+01:00

- Domika, és akkor ki jött a lován megmenteni Hófehérkét?
- A legény!

(Honnan vesz ilyen szavakat? :o)

Domi duma

2011-01-24T14:49:00.004+01:00

Már megint, de a kisfiú elképesztő szövegláda. Kombinál, újít, többszörösen összetett mondatokban beszél, és jól, jó helyen használja a felszedegetett kifejezéseket. Mostanában például a szimpla igen válasz helyett előszeretettel mondja, hogy "hát pejsze". És az a hanyag hangsúly hozzá! Meg kell enni olyankor, gondolhatjátok. :)

Valamelyik nap Gergő feltűrte a pólója ujját. Domi - aki egyébként szeret "rendőrködni", vagyis megmondani kicsi G.-nek, hogy miben áll a helyes viselkedés - egyből tájékoztatta ennek duplán rizikós voltáról:

- Úúúú, Gejgő, húzd vissza, megfázol! Jön a pók és a szúnyog, és megszúják a kezedet!

:DDD

A kis megfigyelős

2011-01-18T12:11:00.004+01:00

- Domi, hogy hívják a mamát? Mi a neve?
Gyerek áll, gondolkodik, hallani, hogy kattognak a fogaskerekek a kis agyában.
- Omila - vágja ki mosolyogva.
- Igen, drágám? Omila? Biztos?
- Amilo - helyesbít kis töprengés után.
Mindenki vigyorog, meg kell zabálni a kis édes fejét, annyira igyekszik, de nem sikerül a magánhangzókat jó sorrendbe rakni.
- Imola, Imolának hívják a mamát - mondjuk neki.
- Imola! - ismétli el boldogan. :)

- Hol laksz, Domika?
- Budatesten. :D

Karácsony

2010-12-29T11:07:00.006+01:00

Párbeszéd

2010-12-26T10:46:00.002+01:00

A gyerekek mandarint esznek, a gerezdek egy kis tányérkában vannak. Az utolsó után Domi belenéz a tányérba:
- Elfogyott? - kérdi.
- Igen, drágám - mondja a mama.
- Kivigyem? - int Bucika a tányér felé.
- Igen, köszönöm.
A kisfiú óvatosan megfogja a tányért, kisöpör vele a konyhába. Jön vissza.
- Mit csináltál a tányérral? Elvette tőled valaki?
- Igen, a papa.

:))

Szókincs

2010-12-16T12:17:00.003+01:00

Áll Domi az ablakhoz húzott széken, nézi a hóesést, majd megszólal:

Esik a hó, fingik a ló.

Khm, nevezett rímecskét 2 héttel ezelőtt hallotta, egyetlen alkalommal... :D

Szeretnek birkózni

2010-12-13T10:10:00.004+01:00

Mikulás

2010-12-10T14:50:00.004+01:00

Szemüveges

2010-11-24T22:18:00.002+01:00

Gergő szemüveget kapott, mivel a doktornéni úgy ítélte, hogy a jobb szemecske picit behúz középre. Az a szeme kb. 1 dioptriás, a másik teljesen jó, de épp ezért kezd a babácska kancsalítani, egyszerűen kikapcsolja a rosszabb szemét. Reméljük, hogy ezzel a korrekcióval szépen visszaáll a szeme egyenes tartása. Már csak rá kell venni valahogy a fiatalurat, hogy megtűrje magán a szemüveget. Domika már elfogadta, hogy a doktornéni Gergőnek adta a szemüveget, és ezért nem szabad tőle elvenni. Annyira felfogta a dolgot, hogy időnként figyelmezteti is kicsi G.-t felemelt ujjacskával: "A doktojnéni mondta, hogy vedd fel a szemüveget." :D

Tesók

2010-11-24T10:46:00.004+01:00

Hát, van ugye az a jelenség, hogy a testvérek ölik egymást folyton. Ez alól a fiúk sem kivételek. Hihetetlen érzékkel mindig az a játék kellene mindkettőjüknek, ami épp a másiknál van. Mindig, de mindig. Ilyenkor simán kiveszik egymás kezéből, a kifosztott üvölt, majd rohamra indul a holmi visszaszerzéséért, vagy valaki felnőttől próbál segítséget kérni. Legveszélyesebb fegyverük a harapás, nem bírjuk leszoktatni őket róla, így aztán időnként szép, lila foltok díszítik a kis testüket és arcukat.

Ugyanakkor viszont imádják is egymást, sokat bolondoznak együtt, és hiányoznak egymásnak, keresik a másikat, ha külön vannak. A múlt héten szemészeten voltunk, ahol Gergő több körben kapott pupillatágító cseppeket, olyankor Domi kinn maradt a nagyival. Minden alkalommal, amikor Gergőnek be kellett mennie, Bucika kétségbeesetten verte az ajtót, és mondta, hogy "Gergő sír, cseppentenek a szemébe." Látszott, teljesen ki van akadva, hogy "bántják" a tesóját. :)

Menő kiscsákó :)

2010-11-16T09:57:00.002+01:00

Szobatisztaság

2010-11-04T15:31:00.003+01:00

Nos, a bili eddig megbukott, Domi üvölt, ha ráültetjük, Gergő nem, de nem is csinál bele semmit. Mondjuk az tény, hogy a családból senki nem látnak egy fura kis edénykébe kis- vagy nagydolgot végezni. Nyilván más is ki lenne akadva, ha ilyen fura helyzetbe kényszerítenék.
Egyébként mind a ketten szólnak, ha kaka lesz, tehát itt nincs hiba az alkalmasságban. Gondoltuk, jobb lesz a vécészűkítővel próbálkozni. Vécére előszeretettel kísérnek el bárkit, (és mint kis rabszolgák előzékenyen tépnek az embernek papírt ;)), szóval, ott már tudják, mi a helyzet. Egyelőre barátkozás folyik a vécészűkítővel. (Amiből új kell, mert nem illeszkedik a vécére.)

Szókincs

2010-10-26T13:58:00.002+02:00

A nagy huzakodásban leesik a műanyag teherautó a földre, szétnyílik az eleje (nem tört el). Domika kétségbeesetten sírva fakad, és ezt mondja: Ú'isten! Bo'zasztó! :DDD

Gyermekvasút + egyebek

2010-10-22T09:23:00.004+02:00

Még a fiúk szülinapi ajándéka volt a vasutazás, tekintettel a jól fejlett közlekedésieszköz-mániájukra, meg mert élményt fontos ajándékozni, sőt, talán fontosabb is, mint a tárgyak. A Normafától mentünk Hűvösvölgybe, onnan pedig villamossal és fogaskerekűvel vissza, így aztán három új járművön is ültek a fiatalurak. Vicces módon a fogaskerekűnél kezdte el mindkettő mondogatni, hogy Thomas, úgy látszik az jobban hasonlított a kedvencükre. És bár részben az alvásidejükben történt a kirándulás, Gergő és Domi is kisangyalként viselkedett, aminek különösen örültünk, miután láttunk egy-két botrányos hisztit a többi kis utas körében.

Egyébként továbbra is szépek és okosak, Gergő egyre többet kezd beszélni, bár a monológjai még főleg babanyelven folynak, de nagyon folyékonyan és hosszan. :) Domi gyakorlatilag rendesen beszél, kerek mondatokban, jól ragozva, nagyon tisztán, érthetően. Még mindig szokatlan, amikor kivág egy tökéletes, helyzethez illő mondatot a kis csipisz. Pl. nézzük a felszálló repülőket, ő meg azt mondja: Belement a felhőbe. Vagy két hét távlatából is emlékszik, hogy volt egy seb a lábamon, felhúzza a nadrágom szárát, megnézi a bokámat, és közli: Nem látszik a bibi.

Szülinapjukra kaptak kis asztalt és széket, azóta ott kajálnak.

KÉT ÉVESEK LETTEK!

2010-09-23T22:12:00.002+02:00

Szöszke Fannival az állatkertben

2010-09-13T13:19:00.003+02:00

A szépséges Fanni :)

Puszi Dominak

Puszi Gergőnek

Jesszus, egy nő megfogta a combom!

Három hetesek...

2010-09-11T14:24:00.006+02:00

...de még vígan pocakban lenne a helyük, ez ugyanis a terhesség 32. hete lett volna!
Itt közel 1800 grammosak.

Mindjárt kétévesek!

2010-09-06T13:13:00.006+02:00

Hihetetlen, ugye? A legszebb álmainkban szerepelt ez a forgatókönyv, amit egyébként egy gyerekorvos ismerős megjövendölt annak idején, hogy a kisebb kanyarok után szépen behozzák a fiúk az éretten született társaikat. 2 hete voltak pszichológiai felmérésen, ahol megállapították, hogy mindketten megfelelnek nemhogy a korrigált, de a valós koruknak. És valóban: ügyes a mozgásuk, a feladatmegoldásuk, a dumájuk és persze a hiszti, meg az akaratosság is. Mondjuk ez utóbbi versenyszámban Gergő homorít elsősorban. Domika, bár szeleburdibb és belemenősebb gyerek, de mégis szabálykövetőbb, jobban lehet rá hatni szép szóval. Gergő megfontoltabb, de sokkal rosszabbul viseli, ha korlátozni próbáljuk. Biztos az van, hogy ha a sok töprengés után kisüti, mit is akar csinálni, akkor nem tűri, hogy keresztülhúzzák a számításait. :)

Folytatva a tavalyi hagyományt, most is mutatunk régi fotókat a fiúkról, így a szülinapjuk előtt alig 2 héttel.

2009. február 2.

Játszóteres

2010-08-26T09:04:00.006+02:00

(És mindig más gyerek járműve kell nekik. :)

Strandolás

2010-08-25T09:03:00.004+02:00

Az államalapítás ünnepének örömére lementünk a Velencei-tóra strandolni. Persze a konkrét fürdés csak egész kis részét tette ki a dolognak, Domi nem is nagyon akart a vízbe menni, a kis felfújható csónakban üldögélve paskolta a vizet. Gergő az ölünkben elvolt, de az úszógumi még bizonytalan érzés neki, kell, hogy valaki tartsa. És hát hideg a víz a pici testükhöz, hamar hűlnek, csak úgy reszketett kicsi G., amikor végül kijöttünk a tóból.

A parton aztán nagyon érdekes dolgok voltak: hatalmas csúszda, ami mellett az otthoni játszótéri eltörpül, fű-fa-virág, más gyerekek, más gyerekek babakocsija (!), és a járda melletti kis betonárok, ami különös vonzerővel bírt mindkét kölköcske számára. Abban mászkáltak fel s alá, ki nem lehetett őket csábítani, ami azért vicces, mert ráadásul nehéz volt benne közlekedni, hiszen nem egyenes az alja. Szeretik a kihívásokat, ez tisztán látszik. És kaptak gofrit is, de gonosz család lévén nem kértünk rá nekik se lekvárt, se tejszínhabot. ;)

A cink ragaszkodik

2010-08-19T23:28:00.005+02:00

Hát, ilyesmitől már régen féltünk, most aztán bekövetkezett. Gergőke megszerezte a sudocremes dobozt, eléggé tele popsikrémmel, és mire észrevettük, már így elintézte magát. A hajából háromszori samponozásra sem sikerült kiszedni a krémet, a lepedőről nem is beszélve. A kiságyukat valószínűleg oda kell szögelni a padlóhoz, mert leülve és a lábukat kilógatva a rácson az ággyal együtt tudnak mozogni. :( Így kaparintotta meg a sudocremet is. Túl találékonyak.

A hintát...

2010-08-12T10:29:00.003+02:00

... Gergő bácsi relaxálásra használja,

.... ellenben Dominik itt intézi üzleti és magán telefonhívásait.

Akikre majom ugrott ;)

2010-08-12T10:25:00.003+02:00

Járművek és halak

2010-08-02T20:46:00.006+02:00

Szombaton cápát-ráját-halat nézni voltunk a tropicariumban. A gyermekek láthatóan nagyon élvezték, de az állatkák mellett a sötétben való rohangálás, más kölkökkel való barátkozás és a különféle érdekes szerkezetek (csapok, korlátok, padlólefolyók) vizsgálata legalább akkora izgalommal töltötte el őket. Mondjuk, szerencsére, legalább az alligátorhoz nem akartak beugrani. A rájasimogatóban a víz volt igazán érdekes, Gergő hatalmas locs-pocsot rendezett, nem győztem aztán lemosni a sós vizet róla. Szerintem minden ráját elijesztett a környékről a nagy csapkodással, de így is jól szórakozott. Nagyon bátor volt, van egy kis üvegalagút, ami bevezet a medencébe, Gergőci egyből belemászott, aztán a víz alól röhögött ránk kifelé.

A campona jól tele van rakva ezekkel a pénzbedobós gyerekjátékokkal, motorokkal, autókkal, direkte a szülői pénztárcák megkopasztása céljából. (De, ha-ha, kifogtunk rajtuk, mert alig volt aprónk, illetve az is főleg 200-as, viszont az átok gépek százassal működtek volna, váltani meg egy boltban sem akartak.) Mondanom sem kell, a fiúk úgy vágódtak rájuk, mintha így születtek volna, és szerencsére még nem vált vérükké az a tudás, hogy ezek a miniautók, -motorok mozogni is tudnak, ha pénzt dobnak beléjük, így aztán boldogan ültek rajtuk csak úgy. :)
A járművek egyébként is nagyon érdeklik őket, imádnak az autóban a kormánynál ülni, össze-vissza nyomogatják a gombokat, kapcsolókat, utazás közben sorolják a felbukkanó buszokat, motorokat, hévet, autókat, sőt Domika már a piros lámpát is mondja.

Domi mondatai

2010-07-22T09:31:00.004+02:00

A gyermek komplett mondatokat gyárt, és ragozni is tud (ha akar). Valamelyik nap a játszótéren nagyon összebarátkoztak egy kislánnyal, sokat majomkodtak együtt, végül a közelgő zivatar elöl hazamenekültünk. Aztán itthon ült a kádban a kisfiú, és egyszer csak azt mondta: E'ment haza a baba.
Már azt is tudja, hogy nem minden madár gamb, pl. felismeri a szarkát, és mondta is valamelyik nap a játszótéren, hogy: Ott van a sza'ka. Vagy belenéz egy tálkába az asztalon, és közli, hogy Ninszen benne szemmi. Kidobja a játékát a kiságyból, majd felszólítja a nagyit: Adni neked!
Pelenkázás közben próbálja a popsikenőcsös dobozt kinyitni, nem sikerül neki, erre: Nem tudom teteje. :)

Nyár van..

2010-07-19T12:15:00.003+02:00

... és uborkaszezon, nem történik semmi. A fiúkák nőnek, okosodnak, szépségesek, dumálnak és persze feszegetik a határokat, ameddig csak bírják. ;)

Sok a dolguk

2010-07-02T23:49:00.002+02:00

Strandon voltunk

2010-06-15T21:23:00.004+02:00

Úgy bizony, bevettük magunkat a kies Csillaghegyi fürdőbe, hogy a nagy hőséget könnyebben viseljék a kisfiúk. A fürdőkádban igazi vízicsibe mindkettő, imádnak pancsolni, gondoltuk a strandon sem lesz ez másképp. Úgy kezdtük, hogy Gergőke a kabinban összetojta magát, így a gyepen kellett tisztába tenni a gyermeket. Aztán végre felhúztuk rájuk az úszópelust, és irány a nagymedence! Ahol Gergő konkrétan üvölteni kezdett, nem tudni, hogy a sok ember vagy a nagy víz ijesztette-e meg, de nem lehetett megnyugtatni. Domi higgadtan fogadta az új szituációt, de ő meg sziszegett a víz hőmérsékletétől - ami amúgy állítólag 26 fok volt -, szóval perceken belül megfutamodtunk.

Ezután megkerestük a gyerekmedencét, bár nem sok reményt fűztünk ahhoz, hogy felnőttek is belemehetnek, a fiúk meg még kicsik, hogy egyedül fürödhessenek. Meglepetésünkre a szülők benn voltak a vízben a gyerekeikkel, és ki sem volt írva semmiféle tiltás. Domi egyből lelkes strandoló lett, a víz melegebb volt, és lehet, hogy számított a többi gyerek jelenléte is. Gergő itt is sírt először, de amikor csapkodni kezdtük a vizet szerintem rájött, hogy ez ugyanaz az anyag, ami otthon a kádban van. Na, ettől kezdve boldogan "rohangált" a medencében, azt sem akarta hagyni, hogy fogjuk a kezét, sikongatott, és a vízbe dugta az arcát. Ja, és egyikük sem akart kijönni a medencéből, pedig már lilult a szájuk.

Később aztán volt tobozszedés, hangyavizsgálat, cserebogárfogdosás, szomszédok papucsának és naptejének eltulajdonítási kísérlete, egyszóval jó kis délután volt. :)

Laza, dumás csávó

2010-06-08T17:42:00.004+02:00

Na, az meg Domi. Hihetetlen mennyit beszél, az a típus, aki mindent mond az ember után. Valamelyik nap toltam fel a fenekét a mászóka létráján, és mondtam neki közben, hogy "így, ni!", azonnal mondta utánam. Mindent megkérdez, hogy "mi az?", párszor elismétli a szót, aztán napok múlva is lehet érdeklődni felőle, emlékszik rá. És a legjobb, hogy használja is a tanultakat, kenyeret pl. már profin kér, ha enni akar. :) És szép tisztán beszél, az "r" betűt is próbálja berregtetni, de még nem megy profin, viszont nem mond helyette más betűt, és bár nem vagyok logopédus, szerintem ez arra utal, hogy nagyon jó a beszédkészsége. Egyre kevesebb szót mond csak részben, olyanokat végigmond mint pl. papagáj és ananász, amik azért nehéz dolgok. Szóval, ő meg ilyen kis ügyes.

Empátiás és manipulátor

2010-06-08T10:17:00.003+02:00

Ez bizony Gergő bácsi, aki az utóbbi hetekben elképesztő helyzetfelismerő képességről tesz tanúbizonyságot. Azt már régóta látjuk, hogy ha valaki szomorú valami miatt, akkor a fiúk is bánatos arcot vágnak, teljesen leveszik, hogy valami baja van az illetőnek. Tegnap Domika odacsukta az ujjacskáját a bejárati ajtóhoz, persze iszonyúan sírt, nem nagyon lehetett megvigasztalni egy ideig. Gergő elszottyant arcocskával nézte, aztán fogta az almaleves ivópoharat és odavitte a tesónak, hátha az ivás megnyugtatja kicsit. Majd fogta a saját, féltett cumiját és bedugta a síró Domi szájába. Aki mondjuk kiköpte azonnal, de Gergő felszedte és újból betömte a szájába. Zabálnivaló volt az igyekezete, amivel vigasztalni próbálta Bucit.

Aztán az is nagyon érdekes, ahogy az "elszedünk mindent egymástól" dinamika működik köztük. Alapból Domi erőszakosabb, mindent kiszed a Gergőci kezéből, aki szegénykém általában sírva fakad, de csak ritkán veszi vissza Buckótól a cuccot. Mostanában azonban taktikát váltott, belenget a Domi orra elé valami mást, aki persze eldobja a megszerzett játékot és lecsap az újra. Gergő meg feltűnés nélkül visszaveszi az eredeti holmit, Domi észre se veszi. Nem tudom, mit gondoltok, szerintem ez elég jó manipulációs technika egy 21 hónapostól. ;)

Reméljük, nem világgá készül menni! :)

Miért tart órákig az út a játszótérre?

2010-06-06T12:58:00.008+02:00

Ezt a misztikus kérdést most képben fejtjük meg számotokra. :)

Igen, tudom, hogy a játszótér arra van, de most egy kicsit visszafelé mennék mégis.

Hű, Gergő látod ezt a király láncot a tűzcsapon?

Várjatok, visszaülök a mocimra, aztán tűzés!

Eccer úgyis bejutunk valahogy a bölcsi udvarára!

Lekváros szájúak

2010-05-25T12:25:00.001+02:00

Óvatos gambüldözés

2010-05-24T16:43:00.004+02:00

Így eszünk mi!

2010-05-18T13:18:00.005+02:00

Eléggé maszatosan, a kaját gyurmázva, földre dobálva, a tányért időnként felfordítva, de azért egyre ügyesebben és hatékonyabban! És a sóskát kivéve (szerk.: jó az ízlésük :)) szinte mindent szeretünk.

Cumicserés polconfekvés továbbra is :)

2010-05-18T13:14:00.006+02:00

Bárhová felmászunk :)

2010-05-11T12:32:00.005+02:00

De jó neked, Gergő, hogy már fenn vagy!

Tök jó, Domikám, hogy felküzdötted magad, de én így nem férek el!

Nem hallod, hogy menj arrébb??

Hm, okos enged...

Dominó homlokon csókolja Gegét

2010-05-10T17:04:00.003+02:00

Társasági élet

2010-05-05T08:37:00.003+02:00

Mert már olyanja is van a fiúknak, kérem szépen. A játszótér azért már rendesen alakítja a szociális képességeiket. Gergő is és Domi is nagyon nyílt, barátságos gyerek, ez most derül ki igazán, hogy újabb és újabb idegenekkel kerülnek kapcsolatba. Mindenkihez odamennek, mindenkire vigyorognak, mindenki játékával játszanak. :) Kergetőznek a többi gyerekkel, főleg Domi az, aki a nagyobb csemeték társaságát is keresi. És amennyire türelmetlenek sokszor egymással, annyira édesen viselkednek mondjuk a homokozóban: ha kérjük, odaadnak bármit más gyerekeknek, sőt, sokszor maguktól nyújtják a játékokat. Vagy ha elvesznek tőlük valamit, akkor nem hisztiznek.

Domi nagyon látványosan halad a beszédben, gyakorlatilag minden szót leutánoz, amit hall, és egész ügyesen. Sőt, már emlékszik helyzetekre, hogy ott mit kell mondani. Valamelyik nap például Imola nehezen tudta felhúzni a lábára a cipőt és mondta neki, hogy "nem megy". Amikor legközelebb a nagyi próbálta ugyanazt a cipőt ráadni, akkor nyavalyogni kezdett és mondta, hogy "nem me". És a legjobb, most figyeljetek: szól, ha bekakilt! Odamegy Imolához, mutatja a pelust és közli, hogy "be". :))

Életképek

2010-04-25T17:45:00.006+02:00

Helló, bébi, pattanj fel mögém, elviszlek egy körre!

Felteszem a napszemüvegemet és megyek én is csajozni a játszótérre!

Gyere, Gergő, most elmagyarázom neked,
hogy mi tekinthető egy autón indexlámpának.

Kicsit sötétre sikerült ez a kép, Gergőkém, nem használtad a vakut?

Egy pelusdoboznyi gyerek... :)

Dévény - utolsó felvonás

2010-04-22T19:23:00.004+02:00

Na, ez kicsit vicces lesz: még tavaly novemberben, amikor a fiúkat tökélyre kezeltnek minősítették az alapítványnál, kérték, hogy amikor már egy ideje járnak a gyerekek, hozzuk vissza őket egy utolsó ellenőrzésre. Ma jött el ez a nap, de a sima kontrollon kívül arról is tanácsot szerettünk volna kérni, hogy Domi vajon miért kezdett cirka egy hónapja lábujjhegyen járni, és nemcsak mezítláb, hanem cipőben is. Eredetileg feszes volt ugye a popsija és a hátsó combizma, ezért aggódtunk kicsit, hogy talán ez nem jött egészen helyre, és most így mutatkozik meg a probléma. Nos, megjelentünk az alapítvány neurológus dokinénije előtt, Domi ide-oda járkált, nagyjából ötször átszelte a helyiséget, és láss csodát: végig TELI talpon. Kínunkban már csak röhögtünk, a dokinéni megkérdezte, hogy anyuka biztos-e benne, hogy a gyerek tényleg spiccen jár. Áááá, hát persze, hogy lábujjhegyen jár, igaz néha lerakja a talpát, de jellemzően nem. Panni néni is megnézte Domit, aztán arra a közös álláspontra jutottak a dokinénivel, hogy ez csak majomkodás, valami miatt tetszik neki a spiccelés, mert anatómiai oka semmi nincs, nem feszes egy porcikája sem. Hurrá, hát ez nagyon jó hír, de Buckó ettől még lábujjhegyen jár. Panni néniék tanácsa egyébként az volt, hogy sokat zavarjuk fel lejtőkön (dombokon) a kisfiút, akkor majd lerakja a talpát. Így kell megszállott hegymászót nevelni, tessék mondani? :)

Gergő bácsi ezzel szemben sima ügy volt, szépen talpon jár, dokinéni csak annyit jegyzett meg, hogy látszik, ő még nem olyan rég indult el. Hát, ez stimmt. Hazafelé jövet, az Árkádban a spiccelős Domika még játszott egy jó kukucsosat egy nagyjából vele egykorú kisfiúval, a CundA lopásgátló kapujai között, csak úgy zengett az üzlet a kacagásától, valamint majdnem elment egy idegen nénivel villamost nézni, de aztán csak hazaértünk pontosan 2 db gyermekkel, ahogy elindultunk.

Nyílik a világ

2010-04-19T08:41:00.004+02:00

Most, hogy sokat járunk játszótérre, meg mindenfelé, annyira jó figyelni, hogy a fiúk hogyan reagálnak az emberekre, helyzetekre, dolgokra. Furcsa elgondolni, hogy nekik még minden újdonság, hosszú percekig morzsolgatják például a homokot, nézik, hogyan folyik ki a tenyerükből (meg bele a pulóverük ujjába). A gyerekek ("baba"), a galambok ("gamb") és a kutyák ("va-va") továbbra is a legnyerőbb jelenségek. Ennél jobban csak a technikai kütyük érdeklik őket, bár azokból kevesebb van az utcán, mint otthon. Mondjuk azért a játszótér kallantyús ajtaja majdnem olyan vonzó, mint maga a játszótér, mindkét gyerek elég sok időt eltölt a nyitogatásával. No meg, miután egy óvatlan pillanatban tájékoztattam Domikát, hogy a sárga kis izé az autók oldalán egy (index)lámpa, azóta ezt is meg kell vizsgálni manuálisan minden elébe kerülő (koszos) járművön "ámpa" felkiáltással. Szóval, technikai ügyekkel lehet az utcán is foglalkozni. Bucinál egyébként eljött a "mije?" (mi ez?) korszak pár hete. Mindent megkérdez, ami a kezébe kerül, többször is, szóval ez jó edzés a majd eljövendő "miért?" időszakra. :)

Gergőci meg szinte ránőtt a motorjára, az utcán csak ezzel közlekedik, tolat, megfordul, nagyon ügyes. Arra is rájött, hogy lejtőn nem kell hajtania a járművet fáradságos munkával, szépen felemeli a kis lábát és gurul. :) És profin szerelget is a gyermek, a fémszíjas órák csatját gond nélkül ki tudja nyitni, valamint az etetőszék csatját is be tudja kapcsolni. Tök vicces, hogy ül benne, nyújtja a karját, mintha ki akarna szállni, de ha odamegy hozzá az ember, akkor mutatja az övet, hogy kapcsoljuk ki neki, aztán boldog arccal visszakapcsolja. És imád csúszdázni, főleg hason, annyira kacag, hogy meg kell zabálni. Az alábbi képen épp csúszás előtt látható a fiatalember. :)

Homokozás

2010-04-18T20:33:00.002+02:00

Még mindig játszótér

2010-04-17T13:59:00.006+02:00

Ez a lovacska a kedvencem!

Én meg nem is tudom, hová indultam tulajdonképp..

Kapj el, ha tudsz!

Kukucs, mama!

Élni tudni kell!

2010-04-15T14:10:00.000+02:00

Domi "tévézik" :)

Gergő jár

2010-04-12T19:17:00.002+02:00

Szabadban

2010-04-07T21:31:00.000+02:00

Mostanság szinte csak kint készülnek képek a gyerekekről, mert amióta jó (khm, jobb) az idő, nagyon sokat vagyunk a szabadban. A kisfiúk, ha tehetnék, állandóan a játszótéren lennének. Nem is annyira a hinta és a játékok érdeklik őket, hanem a többi gyerek, az állatok, a jövés-menés, ilyesmi. A világból kimennének, alig győzzük a lépést tartani velük, és nem ám úgy van, hogy jönnek, amerre mi akarjuk, épp ellenkezőleg, nagy harc van, ha mi akarjuk megszabni az irányt.

Még egy játszóteres kép, csak mert annyira cukik rajta :)

Ez meg nem sikerült túl jól, de ezen is nagyon aranyosak!

És nálunk a kertben benéztek minden bokor alá, minden fűszálat megvizsgáltak, és nagyon érdekelte őket, hogy mi van a kerti házikóban:

Vad motoros

2010-04-05T22:00:00.005+02:00

Gergő bácsi száguldozik a játszótéren a motorjával, Domika itt-ott feltűnik a háttérben, illetve egyszer elhúz a tesó mellett, a focipályához menet, ahol sürgős néznivalója volt meccs-ügyekben. A gyermek még lehet, hogy Maradona 2. lesz, mert valami hatalmas lelkesedéssel nézi a focizókat (és ő maga is ügyesen rugdos ezt-azt), bár kicsit tévedésben lehet, mert a magasan szálló labdákat "gamb" felkiáltással kommentálta. :)

Sejtettük már pár hete...

2010-03-30T17:55:00.001+02:00

...hogy egy bizonyos Gergő nevű kisfiú igazából tud ám járni, csak nem hajlandó bemutatni ezt a nagyvilágnak. Voltak árulkodó jelek: hirtelen két-három lépések valami nagyon vágyott dolog után, meg kapaszkodás nélkül álldogálás hosszabb ideig, például a fürdőkádban, egyik kezében a samponos flakonnal, másikban a flakon kupakjával. Szóval, gondoltuk mi, hogy sumákolás esete áll fenn, kb. ugyanúgy, mint annak idején a mászással.

No de, ma eljött az igazság pillanata. Gergőci a szoba közepén térdelt, Imola meg elvette tőle a cumiját, hogy elvigye lemosni. Erre persze kitört a gyalázat, a gyerek üvöltött, majd ohne kapaszkodás, térdelésből (!) simán felállt, és elindult az elrabolt cumi után. Pár lépés után döbbenten nézett le a lábára, és annyira megrémült a látványtól, hogy térdre rogyott. Viszont ezzel átszakadt valami gát, mert azóta Gergő TUD ÖNÁLLÓAN JÁRNI! Hurrá, éljen, bódottág! :)

Tavaszi tudományok

2010-03-27T09:32:00.002+01:00

Na, a legutóbbi posztban még nyavalyogtam a hideg miatt, hogy ugye a gyermekek is utálták, de azóta itt a jó idő és sokmindenféleséget lehet csinálni. Például játszótérre járni, ahol már nem zavar a nagy szél, így élvezzük a hintázást, a föld és a kavicsok markolászását (evését egyelőre még nem), valamint a csikkek felszedegetését. :O A fejünk fölött áthúzó repülőgépektől be kell teljesen zsongani, ugyanígy a kutyusoktól (vu-vu babanyelven) is, amik a világ legérdekesebb lényei közé tartoznak. Nem is beszélve az Árkádban látható húsvéti nyuszikákról (szegények!), akik Gergőt hozták teljesen lázba (valamint az őket védő plexi kerítés lebontására is kísérlet történt, de aztán mégse lett nyúlszöktetés a dologból, pedig a biztonsági őr már ugrásra készen várt). A kisállatboltba is be kellett menni, ahol "hal" felkiáltással Domika azonnal azonosította a könyvéből ismert akváriumlakókat, és minden kismadár "gamb" volt, hiszen galambok repkednek az ablak előtt otthon. :)

Gergő professzionális szintre fejlesztette a motorozást, hamarabb rájött, hogy hogyan kell lábbal hajtani magát, mint Dominik. Nagyon ügyesen tolat, meg Y fordulót csinál, utánozza a motorhangot és gázt is ad a kezével. :) Kis segítséggel szépen eszik kanállal a drága, mostanában neki van jobb étvágya, azzal a hat kis fogával haaaatalmas adagokat tol be! Ha valaki jön, akkor köszön neki, hogy "szijó", elmenetelkor integet és mondja, hogy "pá-pá".

Domenico az utóbbi hetekben erősen fognövesztésre gyúrt, 14 foga van jelenleg, talán épp emiatt nincs annyira jó evőkéje. Azért persze nem kell elborulni ettől, nem állnak ám ki a bordái a gyereknek, sőt. :) És akkora utánozóművész, hogy meg kell halni tőle. A legutóbbi mutatványa az, hogy ugye, ha félrenyelnek, akkor szoktuk veregetni a hátukat. A múltkor egymás mellett reggeliztek az etetőszékükben, és Gergőci köhögni kezdett, Domika meg teljes természetességgel átnyúlt és hátbaveregette, mégse fulladjon már meg itt a tesója. :) És rettentő jól nevelt a gyerek, ha valamit odaad nekünk, mondja, hogy "tetyék".

Látod, mama azt a Boeing 737-est?

Játszótéren hidegben

2010-03-15T21:49:00.000+01:00

Nem igazság, hogy március közepén ilyen hideg van, ennek ellenére ma úgy döntöttünk, elég volt a szobafogságból, lesz, ami lesz, kimerészkedünk a játszótérre. Jól beöltöztettük a fiúkat, és elindultunk, de már rögtön látszott rajtuk, hogy nem annyira tetszik nekik a nagy szél. A rugós oroszlánülőkén Gergő nyavalygott, Domin csak látszott, hogy utálja. Aztán jött a hinta, hát, ez sem volt a kedvencük, pedig otthon egymást lökik ki szinte belőle. Dominak egyedül a mellettünk játszó kislányok tetszettek - olyan tíz év körüliek voltak -, tök lelkesen figyelte őket és időnként rájuk mutatva közölte, hogy "baba". Szóval, rövid időn belül véget vetettünk a "remek" szórakozásnak, remélhetőleg 20 fokban majd jobban fog esni a játszózás. :)

Igazságosan vagy testvériesen?

2010-03-04T12:34:00.007+01:00

Remélem, én is megkaparinthatom a nagyi mobilját, ha Domi végzett vele...

Hahaha, nem képzeled, hogy kiadom a kezemből!

Figyi, még a cumimat is odaadnám cserébe!

Hát, ha nem, hát nem, akkor rágom tovább!

Magyaráznak :)

2010-03-03T12:42:00.000+01:00

Manófülek a tavasz első napján

2010-03-02T08:44:00.001+01:00

Megcsalta a piros papagájt a zölddel!!! ;)

Kispasi

Zsir és gamb és egyebek

2010-02-26T12:31:00.001+01:00

Vagyis zsiráf és galamb újmagyarul, Dominik módra. Nagyon kis ügyes, mindent próbál utánozni, egyelőre nem látjuk viszont a rendszert abban, hogy a szó mely részét hagyja el a kimondáskor. Van ugye ahol az elejét pl. ámpa (=lámpa), van, hogy a végét, mint a zsiráfnak és van, hogy a közepét, mint a galambnak. Az a legcukibb, amikor valami tök nehézzel próbálkozik. Az iciri-picirit most kapták meg rajzos leporellóban, ezért elég gyakran hallják a szót, és Domika keményen küzd, hogy kimondja. Ebből persze valami "isziripiszipiri" alakul, de meg kell zabálni, ahogy forgatja a kis nyelvét.

Továbbra is nagy repülőgéprajongó a gyermek, ha a gép kikerült a látótérből, szoktuk neki mondani, hogy elment, most már el lehet szakadni az ablaktól (nem könnyű 11 kiló gyerekkel sokáig ott állni :)), úgyhogy már szépen mondja az elmentet is és legyint hozzá a kis kezével. Ez amúgy annyira cuki, hogy a különböző szavakhoz látott kézmozdulatokat is utánozza. Ja, és kacsint is (igaz, hogy mindkét szemével egyszerre), és cuppanós puszit dob. És borzasztó nagy vetkőzőművész, szinte állandóan neglizsében (body + zokni) rohangászik, mert a nadrágját rögtön leveszi, ahogy ráadjuk. Állva letolja a térde alá, aztán szépen leül és lecibálja a lábfejéről. Egyesek szerint csak remélhetjük, hogy nem lesz mutogatós bácsi. ;)

Gergő nagyon édes, olyan szinten dumál babanyelven, olyan gesztusokkal kísérve, hogy ki lehet találni, mit mond. Nagyon tud kérni a drága: múltkor ült a hintájában, Imola valamit olvasott, Gergő rákiáltott, hogy figyeljen rá, aztán rámutatott az asztalon az innivalójára és "közölte", hogy hogy hozd ide, szomjas vagyok. Tegnap meg felém nyújtotta ki a kis tenyerét, és kekszet kért. Mondjuk jellemző, hogy pont kaja-pia ügyben ennyire lelkes. :) Szintén tegnap történt, hogy ruhás fiókokat húzogatott, és az egyikből kiállt egy nadrág, ami miatt nem tudta visszatolni a fiókot, így aztán szépen közelebb húzódott, gondosan visszatűrte a nacit a fiókba és diadalmas arccal becsattantotta. Problémamegoldó képességből ötös!

Meg olyanokat csinál még Gergő bácsi, hogy fogja a műanyag poharát, keverint benne egyet-kettőt egy kanállal és odatartja a nagyi szájához. :) Ő az, aki egyébként nagyon próbálkozik az önálló, kanállal való evéssel, szereti, ha az ő kezében is van kanál, de azért persze a kaja túlnyomó részét meg nem saját maga lapátolja be.

Kertészgatyások

2010-02-14T23:34:00.000+01:00

Michelin babák a hóban

2010-02-04T14:24:00.001+01:00

Ezmegaz

2010-02-04T10:04:00.003+01:00

Jó kreatív cím, tudom, de tényleg mindenféle apróságról lesz szó, ami a gyermekek csodálatos világában történik. :) Dominik is elkezdett magyarázni például, és ő is gesztikulál hozzá. A mutogatásos rávezetést is műveli, valamelyik nap fogta a műanyag hintát, odacibálta a nagyihoz és jelezte, hogy tegye fel a kampóra, mert őurasága hintázni szeretne. A dumája persze babanyelven folyik, de nagyon figyel, ha valamiről beszélünk neki, és próbálja kimondani a hallott szavakat. Érdekes módon ez úgy történik, hogy vagy az első vagy az utolsó szótagot ismétli el. Így például a hűtőmágnes halacska az "ka", a kerekecske-gombocska pedig "ke", a hó az viszont hó, ámulva figyelte a hóesést, nagyon tetszett neki. Most vettünk gyorsan szánkót, úgyhogy közelről is megismerkednek ezzel a szép fehérséggel a fiúk.

Gergő bácsi meg egy kis bújós, szöszmötölős bogárka. Nagyon szeret ölben üldögélni, és közben alaposan megvizsgálni az illető tartozékait (szemüveg, óra, gombok, öv stb.), illetve benéz az ember blúzába, kicsit megrángatja a melltartópántot, ilyesmi. Ha erről nem szokik le, a nagyobb pofonoktól valószínűleg csak az iszonyúan cuki feje fogja megóvni. ;) A fotón új "szerelmével", a plüsspapagájjal látható, amint épp meghitt csókot vált vele. Teljesen rá van kattanva a gyermek, valami olyan boldog öröm ömlik el az arcán, ha meglátja, hogy nagyon kell röhögniük a galád felnőtteknek. Valamint a képről az is kitűnik, hogy Gergőci a kígyótestű kisfiú, ha így maga alá tudta pakolni a lábát.

Képes riport

2010-01-29T11:19:00.000+01:00

A Móra Ferencről elnevezett alsórákosi gyermek olvasó- és könyvnyűvő kör heti rendes összejöveteléről. A lelkes kis tagok nemcsak betűről-betűre és képről-képre olvassák ki a szép, színes kiadványokat, hanem egyéb érzékszervi vizsgálatnak is alávetik, ellenőrizendő, hogy elég jóízű festékkel állították-e elő az adott könyvet. Ez fontos visszacsatolás lehet a kiadók számára a későbbiekben. Ugyancsak nagyszerű kísérletek folynak a könyveknek a természetes hajtási módtól eltérő használatára vonatkozóan, melynek során sajnos néhány kísérleti darab a tudomány érdekében áldozatul esik, de a világ csak így haladhat előre.

Ki mivel keni össze a száját

2010-01-26T14:50:00.001+01:00

Gergő például paprikás csirkével

Domi viszont labellóval (vagyis a kupakjával :)). Képzeljétek, a testápoló használatát is szokta utánozni! Van egy kiürült krémes tubus, ami játéknak oda van nekik adva, ha ez a kezébe kerül, azonnal krémező mozdulatokkal simogatja a két kis karját, állati cuki a gyerek.

Korai kép

2010-01-25T10:31:00.003+01:00

Az ifjú festőművészről párizsi korszakából. :)

Most komolyan

2010-01-24T16:38:00.004+01:00

Az csináljon a gyermekekről fényképet, akinek hat néger öreganyja van. Egyszerűen képtelenség összehozni egy olyan fotót, ahol mindketten homo sapiens utódokra jellemző arcot vágnak, nem pedig az evolúció egy korábbi fokán megrekedt faj kicsinyének mimikáját utánozzák. :)

Na jó, azért van rendes kép is, ezen a G. kúl pillantása a vicces, esküszöm vetekszik Clint Eastwoodéval bármelyik western végén, mielőtt lazán ellovagol a rommá lőtt saloon elöl. ;)

Kedvenc hely

2010-01-20T10:50:00.002+01:00

G. ügynök mostanában előszeretettel heverészik a fotelben keresztben, kényelmesen elhelyezkedik, lehúzza a zokniját és a lábacskáját rágcsálja. És elégedetten vigyorog a világra.

És ezt a képet meg nem tudtam kihagyni: több mint egy éve készült, 2008 decemberének utolsó napjaiban, amikor kicsi G. még hosszában elfért ugyanebben a fotelban. :)

Visszatérve a fő csapásirányra: annyira a saját kis helyének tekinti a fotelt, hogy egy percig sem tűri, ha Dominik beleül. Azonnal ott terem, és mindenféle ráfetrengéssel és lökdöséssel próbálja eltávolítani a bitorlót.

16 hónaposak

2010-01-19T15:29:00.004+01:00

És ilyen kis édesek!

Pocakkirály

Ilyen, amikor méltatlankodik

Matrjoskát szerkeszt össze

Zseblámpával hintázik (hátha áramszünet lesz)

Főtanácsosok

2010-01-17T23:37:00.001+01:00

A Hülye Alvások Minisztériumában továbbra is. :) Hihetetlen pozíciókban képesek aludni, ezt azt hiszem csak az ő rugalmas ízületeikkel lehet megcsinálni. A csodás babakori képességek közül teljesen észrevehető a szuper hallásuk is: van ugye az a jelenség, hogy a kicsik kb. 5-6 éves korukig olyan hangtartományokat hallanak, amit aztán később már nem. A fiúknál ez például lehetetlenné teszi, hogy a nagyon cuki táncolásukat videózzuk, amint meghallják a zenén keresztül, hogy a fényképezőgépet bekapcsoljuk, egyből odanéznek, odajönnek elvenni a gépet, és nem táncolnak tovább, pedig annyira édesek, hogy mindenkinek látni kellene. Annyira benne van a bugi a kisfiúkban, hogy a leghalványabb zenére és akármilyen helyzetben azonnal rázzák valamelyik kis testrészüket. És az is a denevérhallással lehet összefüggésben, hogy ha a hátuk mögött valaki rágni merészel valamit, amiből ők nem kapnak, egyből odanéznek (megrovóan). :)

Egyébként nem koncepció a gyermekek zokni nélküli altatása, de mindig lehúzzák magukról, ha épp unatkoznak az ágyukban.

Mostanában mintha beszédre gyúrnának, egyre több szópróbálgatást vélünk felfedezni a halandzsában, pl. a nagypapa és spongya bob valamiféle formáját, de lehet, hogy csak beleképzeljük, mert ezek azért nehéz szavak. Gergő a babanyelvén beszél hozzánk, magyaráz, élénk mimikával kísérve a mondandóját. Főleg akkor áll velünk szóba, ha valami miatt a nemtetszését, ellenvéleményét akarja kifejezni vagy izgatott. Annyira aranyos a kis törpicsek, amikor ott áll az ember előtt, a földből alig látszik ki és magyaráz nagy méltatlankodva. Domi is dumál, de rajta valahogy az nem látszik egyelőre, hogy nekünk beszélne. Ő inkább mozdulatokkal közli, ha akar valamit, odahúz valahová és mutatja, hogy mit csináljunk vagy a kezünket vezeti. Ja, és kaptak egy vadállatos könyvet karácsonyra,nagyon szeretik, már jól tudnak úgy ordítani mint az oroszlán, bár Gergő interpretációjában ez inkább támadni készülő vámpírnak hangzik.

És mostanában együtt fürdenek már, hatalmas locs-pocs kíséretében, ugyanis úgy verik a vizet, mintha fizetnének nekik érte, de azt a kacagást hallani kellene, minden kiömlött vizet megér.

Bónuszkép: két ifjú IT guru megfeszített munka közben.

Ügyesednek-okosodnak-akaratosodnak

2010-01-05T20:39:00.002+01:00

Mindezt egyszerre, a cukiságfaktor meg azért jár az akaratosság mellé, mert különben néha nehezen lenne elviselhető a hiszti. Újabban visítanak, ha valami nem úgy alakul, ahogy terveikben szerepel, és bizony ezeket a terveket már nemcsak a gaz felnőttek húzzák keresztbe, hanem a tesó is. Rendesen tudnak bármin huzakodni, legyen az a kiskocsi vagy egy nyomi teletabi.

Annyira aranyosak amúgy meg, napról-napra látszik, hogy egyre többet értenek a körülöttük lévő világból, már végrehajtanak utasításokat, hogy például "Hozd ide nekem Spongya Bobot!", és akkor G. ügynök megy, boldogan magához veszi és odahozza. És nem egyszerűen csak odanyújtja, hanem először kinyitja az ember tenyerét és belerakja, de nem engedi el, rögtön visszahúzza. Mint az okos lány a Mátyás király mesében: hoztam is ajándékot, meg nem is. :) Gergő pár napja eteti is a családot, a kezében levő kaját próbálja mások szájába dugdosni, de ezt sem engedi el, nagyon rafkós a gyerek.

Ja, és vetkőző fenomén mindkét fiúcska. Dominó kezdte, egyik nap délutáni alvás után a macinacija nélkül találtuk a kiságyában, amit maga kellett hogy leszedjen magáról, hacsak nem a háziszellem segített neki. El sem tudjuk képzelni, hogy küzdötte le magáról a gumis derekú nadrágot, keresztül a peluson... Aztán ma meg Gergő döbbentett le minket: ült az ágyon, és szépen először a két kis karját húzta ki a pulóveréből, aztán lehúzta az egészet a fején keresztül. Sajnos az öltözés még nem megy ilyen jól, és kicsit aggódunk, hogy ezekhez képest a pelus levétele igazán semmiség, és ennek még a gondolatára is kiver a víz! :)

Ma oltást is kapott az aprónép, pontosabban két oltást, egy emlékeztető prevenart és az első mmr-t. Volt bömbike, pedig még lidocain krémet is kaptak a szuri elé a kedves doktornénitől és a végén matricát, ami azért még a szájukban végezte pályafutását, de nagyon büszkén szorongatták a kezükben. Volt gyors állapotfelmérés és vizsgálat is, így most tudjuk, hogy Domi 10,5 kiló, Gergő pár deka híján 10. Mindketten 78 centisek.

Buli van!

2009-12-31T23:11:00.016+01:00

Durrognak a petárdák, tüzijáték van, Gergő bácsi ébren bulizik, Domika alszik, de elég nyugtalanul. BÚÉK mindenkinek! :)

...és ha elromlik, megszereljük!

2009-12-29T18:00:00.004+01:00

Vad motorosok

2009-12-29T17:53:00.003+01:00

Kaptunk egy kiskocsit

2009-12-28T19:56:00.002+01:00

Karácsonyi macifülek

2009-12-25T16:48:00.002+01:00

Játék

2009-12-22T14:52:00.006+01:00

...és íme

2009-12-22T14:45:00.004+01:00

El ne felejtsük

2009-12-20T10:37:00.005+01:00

Azt, hogy megemlékezzünk róla: Gergő hetek óta négykézláb közlekedik. A nagy örömben, hogy Domi jár, erről méltatlanul nem írtunk egy sort sem, bár a videókon azért láthatjátok, hogy G. mászik. Volt ugye a profi kúszása, a dévényes terapeutája viszont nagyon arra gyúrt, hogy másszon a kicsi fiú. Amíg kezelésre járt, addig valószínűleg utálta ezt a mozgásformát, bár akkor is bemutatta néha, hogy képes rá. Amióta azonban véget ért a dévény, Gergőci simán mászik négykézláb. Kizárólag csakis akkor tér vissza a kommandózáshoz, ha valami van a kezében, és mondjuk így kell menekülnie Domi elöl, aki meg akarja kaparintani azt a bizonyos dolgot tőle. Ez a "mindig az kell, ami a másiknál van" viselkedés egészen kriminális méreteket kezd ölteni, sose gondoltuk volna, hogy már ekkora törpék is ezt művelik. Meg lökdösik el egymást, ezt akkor csinálják főleg, amikor mindketten ugyanannak a célszemélynek az ölébe szeretnének felkéredzkedni. Ott állnak, nyígnak, kapaszkodnak az ember nadrágjába, s közben egymást is taszajgatják arrébb. Őrületes. És próbálnak felmászni az ember lábszárán, ha nem vesszük fel őket.
Nagyon édesek egyébként, mindketten mondják, hogy "ámpa", a lámpa ez egyik fő kedvencük, nézni a fényeket és kapcsolgatni a kapcsolókat maga a mámor. Mutatják, hogy hol van az okos fejük, és a lábuk, bár ez utóbbinál mintha a zokni és láb szó ugyanazt jelentené nekik, mert a csupasz lábukon is simán mutatják a zoknit, ha rákérdezünk. Enyhe rendmánia is megfigyelhető náluk, a reggeli és esti tápi elfogyasztása után mindkét gyerek szertartásosan rárakja a cumisüvegre a kupakot, de tényleg mindig, legfeljebb csak akkor maradhat el ez a dolog, ha bealszanak kaja közben. És annyira tudják, hogy meg vannak dicsérve, az ügyes szó hallatán hatalmas vigyor terül el a pofikákon. :)

A mama sajnos nem adja elég gyorsan a sonkás zsömlét, ezért itt éhezünk állva. :)

Történelmi nap :)

2009-12-18T21:58:00.005+01:00

2009. december 18-án, kicsi életének betöltött 15., korrigált korának 12 és feledik hónapjában Dominik igazán, komolyan elindult! Fantasztikus kis emberke, tegnap még a "három lépés után négykézláb folytatom" klub tagja volt, ma pedig egyszer csak simán átment a tévészekrénytől a másik szobában lévő ágyig, ami minimum 15 lépést jelent, és azóta nincs megállás! Kicsit még bizonytalan és időnként meg-meg kell állnia, hogy visszanyerje az egyensúlyát, de mindezt már kapaszkodás nélkül teszi, és folytatja szépen az útját. Nagyon-nagyon boldogok vagyunk és érdeklődve várjuk, hogy kicsi G. mikor követi a bratyót. Videó is lesz hamarosan, addig türelmet kérünk. :)

Bolondozások

2009-12-15T10:31:00.004+01:00

Mindjárt itt a karácsony!

2009-12-15T09:37:00.004+01:00

Mivel szeretjük a reménytelennek tűnő kihívásokat, idén is megpróbálkoztunk karácsonyos babaképek készítésével. A tavaly decemberi kísérletről már beszámoltunk itt. Ha azt hittük, hogy most könnyebb lesz, mivel a fiúkák már nagyobbak, hát tévedtünk. A piros bodyt megtűrték magukon, bár Gergő nagy ruhahúzogató, a múltkor annyira kitágította a nyakkivágást, hogy az egyik kis karját ki is bújtatta belőle, nagyon kis "szexi" volt a csupasz vállával. :)
Na, de ez mellékvágány, szóval a problémák a jávorszarvas-agancs felvételekor kezdődtek, ugyanis villámgépre lett volna szükség, ha azt az 1 másodpercet le akartuk volna fényképezni, amíg normálisan rajtuk volt a cucc. Egyből leszedték a fejükről és a kis csengettyűket próbálták leszerkeszteni róla. Azért született néhány fotó:

A szomszéd füve mindig zöldebb...

2009-12-13T17:36:00.006+01:00

Gyorsan vigyorgok neked egyet a kamerába, de aztán megyek és megszerzem Spongya Bobot!

A kockafejű bátyám elszedte Spongya Bobot*, de mindjárt belekiabálok a fülébe és visszaszedem tőle, csak figyelj!

* mégsem Spongya Bob lett megkaparintva, hanem egy üres műanyag flakon, mindegy, a visszaszerzési mód változatlan, meg a kiabálás itt (illusztráció alant) :)

Rácsok mögött

2009-12-08T09:55:00.003+01:00

Muszáj volt véget vetni a fiúk kiszökdösésének az előszobába, így aztán felszereltünk egy rácsot a nappali ajtajába. Lógnak rajta, vizsgálgatják, különösen a rögzítő csavarokat, és Gergő bácsi még az átmászással is megpróbálkozott (hehehe). Úgy látszik, beletörődtek, hogy ez a dolog útjukat állja, nem hisztiznek miatta.
Nem is írtunk még róla, de a gyermekek egyre furmányosabbak, újabban cukkolják egymást: odalógatnak a másik orra elé egy kedvenc tárgyat, majd elrántják és elrongyolnak onnan vele és közben nagyon kacagnak. Gergő ma például a cumiját tartotta Domi elé, aki amúgy nem cumizik, de a Gergő szájából nagy előszeretettel szedi ki, hogy körberághassa. Mielőtt Domi elvehette volna tőle, G. gyorsan elhúzott a tetthelyről, és mindketten röhögtek. Domi meg mondjuk lehúzza Gergő lábáról a zoknit, meglengeti a meglepett áldozat arca előtt és megpróbálja a saját lábára felhúzni. Nagyon cuki, már a cipőfelvételt is próbálgatja.

Itt járt a Mikulás!

2009-12-06T17:45:00.005+01:00

Hát te ki a szösz vagy?

Jaaa, tudom már, Rudolf!

Ezt itt kétoldalt mind én kaptam a Mikulástól!

Te is szomorú vagy Rudi, hogy vége az ünnepnek?

Játszanak

2009-12-05T19:08:00.003+01:00

Kopirnyók megint :)

2009-12-02T09:41:00.000+01:00

Tegnap megszabadítottuk a fiúkat a hatalmas loboncuktól, mert Dominak már majdnem odafészkeltek a madarak a feje tetejére, G. ügynök frizurája pedig Bobby Ewing parókájára kezdett emlékeztetni a Dallas legszebb napjaiból. Szóval most megint tengerészgyalogosnak néznek ki, bár a macinaci tagadhatatlanul levon a kemény külsőből.

Föl-le

2009-11-29T20:24:00.004+01:00

Igazság szerint már pár hetes fejlemény, hogy a fiúk egyszerre csak le tudtak mászni az ágyról, kanapéról hasra fordulva, lábbal lefelé, úgy ahogyan az biztonságos - és a tuti a dologban az, hogy ezt maguktól találták ki, senki nem fordította irányba őket. Azután vagy két hete Gergő fel is mászott a nagyi ágyára, hogy megszerezze tőle a telefont. Kapaszkodott a kisfiú erősen az ágytakaróba, és szépen először az egyik lábacskáját lendítette fel, aztán mellé a másikat, és már fent is volt. És ezt se mutatta neki senki, teljesen magától jött rá a technikára. Domi pár napja csatlakozott az ágyramászós genghez, most már ő is simán felmászik mindenre, irtó cuki, amikor felküzdi a kis poppiját a fotelba, kényelmesen elhelyezkedik, ül ott pár percet, majd a szuper technikájával lemászik és megy a dolgára. :)

Egyéb hírek: szemészetileg újabb hat hónapra jók a gyerekek, és bár imádjuk ME és SK doktornőket, de ami a szemklinikán van szervezés tekintetében, hááát, azon lenne még mit javítani. És egy vicces dolog, vagyis inkább sírni kellene miatta: a Péterfy koraszülött osztálya küldött egy levelet, hogy szeretnék a gyerekeket látni, hiszen ott feküdtek náluk, és a megadott időpontban szíveskedjünk elvinni őket vizsgálatra (így ultimátumszerűen). Hm. Eddig nem jutott eszükbe Gergő és Dominik? Senkinek nem tűnt fel, hogy egyszer sem vittük őket oda vissza kontrollra? És nem gondolják, hogy ennek esetleg oka van? Tegyem hozzá, a kezelőorvosuk egyik gyerek hazahozatalakor sem beszélt velünk, utógondozásról szó sem volt, de az egész ápolásuk elég nemtörődöm volt, nem volt kézben tartva. Nyilván így mi magunk megtaláltuk azokat a helyeket és orvosokat, akikben megbízunk, és ők figyelemmel kísérik a fiúk fejlődését. Komolyan, nem is értem a Péterfy ezt hogy gondolja....

KultúrGergő

KomolyDomi

Hétvégi játszós

2009-11-22T22:00:00.001+01:00

Hogy is kell a mit is csinálni?

2009-11-20T10:40:00.005+01:00

A kisfiúk az ebédjüket melegítik. ;)

Ezzel a kérdéssel írható le legjobban a gyerekek tevékenysége manapság. Mindent tudni akarnak, mindenhol ott akarnak lenni, mindent utánozni akarnak. Nincs előttük akadály, Gergő különösen a "mindenhol átküzdöm magam" típus, az étkezőszék alatt is átmászik, de ehhez tudni kell, hogy vannak ám ott keresztfák, tehát nem csak simán a lábak között kell átkúszni. Aztán az ajtónyitogatás is nagy kedvenc, leginkább a konyhában szeretik művelni (ott még nincsenek gyerekzárazva az ajtók), és pakolnak is kifelé edényt, lisztet, bármit.
Ja, meg Bucika telefonál, igaz egyelőre érdekes technikával valahogy a füle mögé rakja a telót, de majdcsak alakul a dolog. És még véletlenül se próbálja sose a távirányítót a fülére illeszteni, pontosan tudja, hogy azon nem lehet beszélni senkivel. :)

És a fő hír, tararam: tegnap levizsgáztak a fiúk Panni néninél és a dévényes neurológus dokinéninél, tökéletesnek vannak nyilvánítva, nem kell többet terápiára járniuk!!! Az elmúlt 8 hónapban kisebb kihagyásokkal heti 1-1 órát kezelte őket Zs., nagy szeretettel és odafigyeléssel. Mindkét gyereknek eltüntette a feszességét, plusz Gergőnek a féloldalasságát, amit a nagytudású margitos gyógytornász szerint maguktól kinőttek volna. Hát, mi nem akartuk a véletlenre bízni a dolgot, ennél azért nagyobb volt a tét. A Dévény alapítványnak nagyon-nagy szerepe van abban, hogy a fiúk mozgásokban gyakorlatilag nincsenek lemaradva a tényleges koruktól. Köszönjük ezúton is!

Halló!

Harisnyás ~~Pippi~~ Pisti :)

Stabilabban

2009-11-15T15:04:00.000+01:00

Érdekes, hogy mit tesz egy pár bőrcipő! Kaptak a fiúk ilyen tiszta bőr kis benti cipőket, és egészen látványos, hogy mennyivel biztosabban mozognak így, mint zokniban, beleértve a gumitappancsos talpúakat is. Domi simán áll benne minden támaszkodás nélkül, és már 2-3 lépést is meg tud tenni kapaszkodás nélkül.

Gergő sokkal könnyedebben áll fel és ül le, ha rajta van a cipőcske, de a kúszás is egyszerűbb, ha tapad a talp.

Ja, persze a cipőt is leszedik a zoknival együtt a lábukról, a fene se érti miért van ez a késztetésük, hogy mezítláb legyenek, de lehet, hogy ez valami ősi, evolúciós dolog, végülis az őseink is mezítláb jártak.

Amúgy meg olyanok vannak, hogy G. ügynök profin megkeresi a cumiját, akárhová dobta is el, de más dolgokkal is úgy van, hogy ha valamit elrejtünk mondjuk a hátunk mögé, akkor már rég nem veszik be, hogy az a dolog nincs többé, próbálnak túrni-fúrni, hogy megtalálják. Dominó rendeltetésszerűen használja a telefont, odateszi a füléhez és a távirányítót is a tévé felé tartva nyomogatja. Lehet, hogy már a neten is böngészgetne, ha hagynánk. :) A múltkor meg kikapcsoltam a tévét, a fiúk egy ideig csak néztek, aztán Gergő benyomult a tévészekrény mögé, matatott egy kicsit az elosztó nagy piros kapcsológombjánál (ami le van ragasztva, mert mindig lekapcsolták, így igazából nem tudott vele semmit se csinálni), majd szépen kimászott és érdeklődve kukucskált fel a tévére, hogy sikerült-e visszahoznia rá a képet. Meg kellett zabálni, olyan kis okos.

És a bónuszkép, ilyen harc megy egy vacak kis műanyag kanálért:

Mickey egér rulez!

2009-11-12T00:01:00.000+01:00

Meg a mama mobilja is. :)

Ébredés után...

2009-11-11T11:50:00.001+01:00

... rögtön ilyen gyönyörűek vagyunk. :)

Egy nagyon nagy játszóház kellene a kisfiúknak, ahol teljesen szabadon pakolhatnának, jöhetnének-mehetnének, anélkül, hogy valaki folyton rájuk szólna és akadályozná az életüket. Kemény dolog fáradhatatlan egyévesnek lenni, ha az ember családja mindenbe beleszól. Gergő például mindig kikommandózik az előszobába, és a cipőket nyalogatná. Ha rászólunk, hogy álljon meg és jöjjön vissza, iszonyú sebességre kapcsolva kúszik a cél felé. Ha nem szólunk neki, csak szaladunk utána, a lépteket hallva is begyorsít, és általában ő nyer. :) Dominik érdekes módon jobban hallgat a tiltásra, nála legtöbbször célt ér, a nem-nem felszólítás, ilyenkor összerezzenve visszafordul, leül és várakozóan néz az emberre, hogy most akkor mi legyen.
Mostanában "veszélyes" dolog felvenni őket az ölünkbe, mert azután nem lehet lerakni a kis zsiványokat. Megfeszítik magukat, szembefordulnak az emberrel, kapaszkodnak a nadrágunkba és könyörgő hangon nyavalyogva, szívszakító tekintettel néznek felfelé.
A villanykapcsolók nagy kedvencei mostanság mindkét gyereknek, majd kiugranak a kezünkből, ha egynek a közelébe kerülünk. Tökéletesen tisztában vannak a kapcsoló és a fény meggyulladása vagy elalvása közti összefüggéssel, és néha már a nagy csapkodásban maguktól is sikerül le- vagy felkapcsolni a villanyt.

Felépülve és elbocsátva

2009-11-06T13:54:00.001+01:00

Örömmel jelentjük, egészséges minden gyermek végre! Annyira, hogy a héten már dévényezni is voltunk, ahol jó híreket kaptunk. Domika kezelése végéhez ért, még Panni néninél le kell "vizsgáznia" a jövő héten vagy azután, de a terapeutája úgy látja, hogy mindent tud, amit egy 13 és fél hónapos fiatalembernek tudni kell. Kicsi G. szintén szabadul, de neki még lesz egy kezelése jövő héten. Az ő hátát még picit feszesnek tartja Zs., de igazán ez az egyetlen kifogás, mert a mászás kivételével ő is csinál mindent. Pontosabban, mászni is tud, de nagy sumák a gyerek, mert csak vészhelyzetben - értsd, amikor el kell menekülni a kezelés elöl - adja elő a tudományát. Szóval két hét múlva őt is megnézi Panni néni, és feltehetőleg ezzel sikeresen lezárul a fejlesztésüknek egy nagyon fontos szakasza. Hurrá-hurrá, örülünk, lehet, hogy érettségi bankettet is szervezünk nekik. :)

Vacsora kettesben

2009-11-01T22:59:00.000+01:00