Nyári vidulások

Lecsót esznek

Vezetnek

Pancsolnak

Telefonálni nagyon tudnak

Rajztehetség

Gergő valószínűleg örökölte a nagyi rajzképességét, ugyanis ilyet alkotni 2 év 9 hónaposan nem mindennapi dolog. Azt mondta: "Nézd mama, egy alma, itt a szára és a levele."


És a fényképezés után folytatta: "Ez a szája és a szeme."


Fantasztikus, nem? Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hároméves korban még csak gomolyag-firkát és vízszintes/függőleges vonal-firkát kell egy gyereknek tudnia. A formák rajzolása a negyedik életévben kezdődik! :)

Így rajzolnak.

Zajlik az élet

Fagyizunk

Lenézünk

Felnézünk


A Városligetben szaladgálunk

Virágokkal ismerkedünk

A troli rejtélye

A fiúk nagy rajongói minden közlekedési eszköznek, legyen az szárazföldi, vízi vagy légi jármű. A troli azonban eddig valahogy elkerülte a figyelmüket. A minap, utazás közben feltűnt egy Dominak, aki a következőt kérdezte:

- Miéjt van a buszon létja? :D

Gergő duma

Kicsi G. előszeretettel csinál olyasmit, ami neki tiltva van és/vagy/mert veszélyes. A régi konyhapult most felállítva be van rakva a szekrény mellé, eléggé eldugva, de persze őkelme mindig "rátalál". Már százszor el lett neki mondva, hogy ha az kidől onnan, akkor baj lesz. Ennek ellenére a múltkor megint piszkálta, így a nagyi belekezdett a hegyi beszédbe, miszerint "a pult nehéz, ne rángasd, mert kiesik onnan, megüt téged, és...". A mondatot Gergőci fejezte be rendkívül aggódó arccal: "ész szíjni fogok." :D
Éleslátásból ötös, de ez valahogy nem befolyásolja a viselkedését...

Domi duma

Új érve van a fiatalembernek, ha nem akarja, hogy kicseréljük a pelust, amit mostanában valamilyen kifürkészhetetlen okból ellenez:

-Nem szabad, moszt fájadt vagyok!

Rajzolnak

Tessen megfigyelni a szuper ügyes cerkatartást és az elmélyült figyelmet!

Gergő, szerinted illik ez a kék a barnához?

A bordó jobb lenne szerintem.

Vonatmánia

Menthetetlenül elkapta a gépszíj a kisfiúkat is. Most már nem rombolják a pályát, hanem aktívan építik a síneket, és nagy lelkesedéssel tologatják a vonatokat. Ezt is megértük! :)

Rejtélyes képesség

Tegnap poénból megkérdeztem Domit, hogy tud-e bukfencezni. Nem mondott sem igent, sem nemet, csak sejtelmesen mosolygott, és forgatta a szemét, ami biztos jele annak, hogy fogalma sincs, miről is beszélek. Kicsit később Gergőt próbáltam faggatni, hogy ő vajon tud-e bukfencezni. A gyermek elvigyorodott, és már rakta is le a földre a kezét meg a fejét, és csinálta az átfordulást (persze még félremegy a dolog, de segítséggel nagyon profi!). Imolával tátva maradt a szánk. Én ugye nem tudhatom pontosan, mit tudnak és mit nem, de az anyájuk csak képben van. Na most, Imola biztos benne, hogy eddig még senki nem tanította a fiúkat bukfencezni. El sem tudjuk képzelni, honnan szerzett tudomást G. ügynök a bukfenc mibenlétéről, de mindenesetre képes rá.
Amúgy is lehet, hogy valami sportfenomén lesz a gyerek, mert simán ki- és bemászik a rácsos ágyból, úgy, mintha kerítést mászna. :D

Rejtély megoldva: a nagypapa tanította Gergőcit bukfencezni! :)

A zokniszösz ...

... vadászat elmélyült tevékenység délutáni alvás után. :)

Domi duma 2.

- Domika, és akkor ki jött a lován megmenteni Hófehérkét?
- A legény!

(Honnan vesz ilyen szavakat? :o)

Domi duma

Már megint, de a kisfiú elképesztő szövegláda. Kombinál, újít, többszörösen összetett mondatokban beszél, és jól, jó helyen használja a felszedegetett kifejezéseket. Mostanában például a szimpla igen válasz helyett előszeretettel mondja, hogy "hát pejsze". És az a hanyag hangsúly hozzá! Meg kell enni olyankor, gondolhatjátok. :)

Valamelyik nap Gergő feltűrte a pólója ujját. Domi - aki egyébként szeret "rendőrködni", vagyis megmondani kicsi G.-nek, hogy miben áll a helyes viselkedés - egyből tájékoztatta ennek duplán rizikós voltáról:

- Úúúú, Gejgő, húzd vissza, megfázol! Jön a pók és a szúnyog, és megszúják a kezedet!

:DDD

A kis megfigyelős

- Domi, hogy hívják a mamát? Mi a neve?
Gyerek áll, gondolkodik, hallani, hogy kattognak a fogaskerekek a kis agyában.
- Omila - vágja ki mosolyogva.
- Igen, drágám? Omila? Biztos?
- Amilo - helyesbít kis töprengés után.
Mindenki vigyorog, meg kell zabálni a kis édes fejét, annyira igyekszik, de nem sikerül a magánhangzókat jó sorrendbe rakni.
- Imola, Imolának hívják a mamát - mondjuk neki.
- Imola! - ismétli el boldogan. :)


- Hol laksz, Domika?
- Budatesten. :D