Képes riport

A Móra Ferencről elnevezett alsórákosi gyermek olvasó- és könyvnyűvő kör heti rendes összejöveteléről. A lelkes kis tagok nemcsak betűről-betűre és képről-képre olvassák ki a szép, színes kiadványokat, hanem egyéb érzékszervi vizsgálatnak is alávetik, ellenőrizendő, hogy elég jóízű festékkel állították-e elő az adott könyvet. Ez fontos visszacsatolás lehet a kiadók számára a későbbiekben. Ugyancsak nagyszerű kísérletek folynak a könyveknek a természetes hajtási módtól eltérő használatára vonatkozóan, melynek során sajnos néhány kísérleti darab a tudomány érdekében áldozatul esik, de a világ csak így haladhat előre.

 

  

 

Ki mivel keni össze a száját

Gergő például paprikás csirkével

Domi viszont labellóval (vagyis a kupakjával :)). Képzeljétek, a testápoló használatát is szokta utánozni! Van egy kiürült krémes tubus, ami játéknak oda van nekik adva, ha ez a kezébe kerül, azonnal krémező mozdulatokkal simogatja a két kis karját, állati cuki a gyerek.

Korai kép

Az ifjú festőművészről párizsi korszakából. :)

Most komolyan

Az csináljon a gyermekekről fényképet, akinek hat néger öreganyja van. Egyszerűen képtelenség összehozni egy olyan fotót, ahol mindketten homo sapiens utódokra jellemző arcot vágnak, nem pedig az evolúció egy korábbi fokán megrekedt faj kicsinyének mimikáját utánozzák. :)

 

Na jó, azért  van rendes kép is, ezen a G. kúl pillantása a vicces, esküszöm vetekszik Clint Eastwoodéval bármelyik western végén, mielőtt lazán ellovagol a rommá lőtt saloon elöl. ;)

Kedvenc hely

G. ügynök mostanában előszeretettel heverészik a fotelben keresztben, kényelmesen elhelyezkedik, lehúzza a zokniját és a lábacskáját rágcsálja. És elégedetten vigyorog a világra.

És ezt a képet meg nem tudtam kihagyni: több mint egy éve készült, 2008 decemberének utolsó napjaiban, amikor kicsi G. még hosszában elfért ugyanebben a fotelban. :)

Visszatérve a fő csapásirányra: annyira a saját kis helyének tekinti a fotelt, hogy egy percig sem tűri, ha Dominik beleül. Azonnal ott terem, és mindenféle ráfetrengéssel és lökdöséssel próbálja eltávolítani a bitorlót.

16 hónaposak

És ilyen kis édesek!

Pocakkirály

Ilyen, amikor  méltatlankodik

 

Matrjoskát szerkeszt össze

Zseblámpával hintázik (hátha áramszünet lesz)

 

Főtanácsosok

A Hülye Alvások Minisztériumában továbbra is. :) Hihetetlen pozíciókban képesek aludni, ezt azt hiszem csak az ő rugalmas ízületeikkel lehet megcsinálni. A csodás babakori képességek közül teljesen észrevehető a szuper hallásuk is: van ugye az a jelenség, hogy a kicsik kb. 5-6 éves korukig olyan hangtartományokat hallanak, amit aztán később már nem. A fiúknál ez például lehetetlenné teszi, hogy a nagyon cuki táncolásukat videózzuk, amint meghallják a zenén keresztül, hogy a fényképezőgépet bekapcsoljuk, egyből odanéznek, odajönnek elvenni a gépet, és nem táncolnak tovább, pedig annyira édesek, hogy mindenkinek látni kellene. Annyira benne van a bugi a kisfiúkban, hogy a leghalványabb zenére és akármilyen helyzetben azonnal rázzák valamelyik kis testrészüket. És az is a denevérhallással lehet összefüggésben, hogy ha a hátuk mögött valaki rágni merészel valamit, amiből ők nem kapnak, egyből odanéznek (megrovóan). :)

 

Egyébként nem koncepció a gyermekek zokni nélküli altatása, de mindig lehúzzák magukról, ha épp unatkoznak az ágyukban.

Mostanában mintha beszédre gyúrnának, egyre több szópróbálgatást vélünk felfedezni a halandzsában, pl. a nagypapa és spongya bob valamiféle formáját, de lehet, hogy csak beleképzeljük, mert ezek azért nehéz szavak. Gergő a babanyelvén beszél hozzánk, magyaráz, élénk mimikával kísérve a mondandóját. Főleg akkor áll velünk szóba, ha valami miatt a nemtetszését, ellenvéleményét akarja kifejezni vagy izgatott. Annyira aranyos a kis törpicsek, amikor ott áll az ember előtt, a földből alig látszik ki és magyaráz nagy méltatlankodva. Domi is dumál, de rajta valahogy az nem látszik egyelőre, hogy nekünk beszélne. Ő inkább mozdulatokkal közli, ha akar valamit, odahúz valahová és mutatja, hogy mit csináljunk vagy a kezünket vezeti. Ja, és kaptak egy vadállatos könyvet karácsonyra,nagyon szeretik, már jól tudnak úgy ordítani mint az oroszlán, bár Gergő interpretációjában ez inkább támadni készülő vámpírnak hangzik.

És mostanában együtt fürdenek már, hatalmas locs-pocs kíséretében, ugyanis úgy verik a vizet, mintha fizetnének nekik érte, de azt a kacagást hallani kellene, minden kiömlött vizet megér.

Bónuszkép: két ifjú IT guru megfeszített munka közben.

Ügyesednek-okosodnak-akaratosodnak

Mindezt egyszerre, a cukiságfaktor meg azért jár az akaratosság mellé, mert különben néha nehezen lenne elviselhető a hiszti. Újabban visítanak, ha valami nem úgy alakul, ahogy terveikben szerepel, és bizony ezeket a terveket már nemcsak a gaz felnőttek húzzák keresztbe, hanem a tesó is. Rendesen tudnak bármin huzakodni, legyen az a kiskocsi vagy egy nyomi teletabi.

Annyira aranyosak amúgy meg, napról-napra látszik, hogy egyre többet értenek a körülöttük lévő világból, már végrehajtanak utasításokat, hogy például "Hozd ide nekem Spongya Bobot!", és akkor G. ügynök megy, boldogan magához veszi és odahozza. És nem egyszerűen csak odanyújtja, hanem először kinyitja az ember tenyerét és belerakja, de nem engedi el, rögtön visszahúzza. Mint az okos lány a Mátyás király mesében: hoztam is ajándékot, meg nem is. :) Gergő pár napja eteti is a családot, a kezében levő kaját próbálja mások szájába dugdosni, de ezt sem engedi el, nagyon rafkós a gyerek.

Ja, és vetkőző fenomén mindkét fiúcska. Dominó kezdte, egyik nap délutáni alvás után a macinacija nélkül találtuk a kiságyában, amit maga kellett hogy leszedjen magáról, hacsak nem a háziszellem segített neki. El sem tudjuk képzelni, hogy küzdötte le magáról a gumis derekú nadrágot, keresztül a peluson... Aztán ma meg Gergő döbbentett le minket: ült az ágyon, és szépen először a két kis karját húzta ki a pulóveréből, aztán lehúzta az egészet a fején keresztül. Sajnos az öltözés még nem megy ilyen jól, és kicsit aggódunk, hogy ezekhez képest a pelus levétele igazán semmiség, és ennek még a gondolatára is kiver a víz! :)

Ma oltást is kapott az aprónép, pontosabban két oltást, egy emlékeztető prevenart és az első mmr-t. Volt bömbike, pedig még lidocain krémet is kaptak a szuri elé a kedves doktornénitől és a végén matricát, ami azért még a szájukban végezte pályafutását, de nagyon büszkén szorongatták a kezükben.  Volt gyors állapotfelmérés és vizsgálat is, így most tudjuk, hogy Domi 10,5 kiló, Gergő pár deka híján 10. Mindketten 78 centisek.