Annyira aranyosak amúgy meg, napról-napra látszik, hogy egyre többet értenek a körülöttük lévő világból, már végrehajtanak utasításokat, hogy például "Hozd ide nekem Spongya Bobot!", és akkor G. ügynök megy, boldogan magához veszi és odahozza. És nem egyszerűen csak odanyújtja, hanem először kinyitja az ember tenyerét és belerakja, de nem engedi el, rögtön visszahúzza. Mint az okos lány a Mátyás király mesében: hoztam is ajándékot, meg nem is. :) Gergő pár napja eteti is a családot, a kezében levő kaját próbálja mások szájába dugdosni, de ezt sem engedi el, nagyon rafkós a gyerek.
Ja, és vetkőző fenomén mindkét fiúcska. Dominó kezdte, egyik nap délutáni alvás után a macinacija nélkül találtuk a kiságyában, amit maga kellett hogy leszedjen magáról, hacsak nem a háziszellem segített neki. El sem tudjuk képzelni, hogy küzdötte le magáról a gumis derekú nadrágot, keresztül a peluson... Aztán ma meg Gergő döbbentett le minket: ült az ágyon, és szépen először a két kis karját húzta ki a pulóveréből, aztán lehúzta az egészet a fején keresztül. Sajnos az öltözés még nem megy ilyen jól, és kicsit aggódunk, hogy ezekhez képest a pelus levétele igazán semmiség, és ennek még a gondolatára is kiver a víz! :)
Ma oltást is kapott az aprónép, pontosabban két oltást, egy emlékeztető prevenart és az első mmr-t. Volt bömbike, pedig még lidocain krémet is kaptak a szuri elé a kedves doktornénitől és a végén matricát, ami azért még a szájukban végezte pályafutását, de nagyon büszkén szorongatták a kezükben. Volt gyors állapotfelmérés és vizsgálat is, így most tudjuk, hogy Domi 10,5 kiló, Gergő pár deka híján 10. Mindketten 78 centisek.
